A Home Office, avagy otthoni munkavégzés szabályozásának jogi háttere

Home office és munkavédelem

Egyre több cég teszi lehetővé munkavállalói számára a „home office”-t, azaz az otthoni munkavégzést. Otthoni munkavégzés elrendelésénél nem csak az a fontos, hogy az adott munkakört távolról is el lehet-e látni, illetve hogy a technikai feltételek (laptop, internet) adottak-e a munka elvégzéséhez, de a munkáltatónak arról is meg kell győződnie, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei biztosítottak-e.


Az alábbiakban a legfontosabb szabályokat tekintjük át, amelyekre a munkáltatónak mindenképp figyelnie kell otthoni munkavégzés elrendelése, illetve engedélyezése esetén.
A munkavállaló legfeljebb évente 44 beosztás szerinti munkanapra (vagy 352 órára) kötelezhető a munkáltató által arra, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkavégzési helytől eltérő helyen (pl. otthon, vagy külföldön) végezzen munkát. Az ezt meghaladó idő esetén, illetve ha az otthoni munkavégzést juttatásként, vagy általánosan biztosítja a munkáltató, ezt közös megegyezésben kell rendezni.
Ez akkor is így van, ha az otthoni munkavégzésre a COVID-19 járvány miatt kihírdetett veszélyhelyzet alatt kerül sor, ugyanis az erre vonatkozó kormányrendelet 2020. november óta már nem teszi lehetővé az otthoni munkavégzés egyoldalú elrendelését!


Jelenleg két eltérő álláspont van arról, hogy az otthoni munkavégzésre milyen szabályok vonatkoznak. Az egyik álláspont szerint az otthoni munkavégzés eltér a távmunkavégzéstől, és így arra attól eltérő szabályokat lehet alkalmazni. Azonban a magyar munkajogi szabályozás jelenleg nem ismeri az otthoni munkavégzés (home office) eltérő szabályait, így analógiával erre is az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályait kell figyelembe venni. A gyakorlat szerint ez részleges távmunkavégzésnek tekinthető. Ennek megfelelően szükséges a közös megegyezésben, illetve adott esetben belső szabályzatban rendelkezni arról, hogy milyen feltételek mellett vehető igénybe az otthoni munkavégzés. Fontos megjegyezni, hogy más országok szabályozásához hasonlóan itthon is szükség lenne az otthoni munkavégzés külön szabályainak kidolgozására mind a Munka Törvénykönyve, mind a Munkavédelmi törvény tekintetében.
Fontos tehát, hogy otthoni munkavégzés esetén is meg kell felelni a munkavédelmi szabályoknak, tehát a munkáltatót kötelezettségek terhelik ilyen esetben is az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés lehetővé tétele érdekében, a balesetek megelőzésében, illetve a munkaeszközök munkavédelmi megfelelőségében. A munkáltatónak meg kell győződnie arról valamilyen formában, hogy a munkavégzés helye valóban megfelel a munkavédelmi elvárásoknak. A legjellemzőbb a képernyő előtti munkavégzés, amelyre speciális szabályok vonatkoznak és ezekben nincs különbség a munkahelyen, illetve otthon végzett munka esetén sem. A körülmények felméréséhez és az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosításához szükséges egy munkavédelmi szakember bevonása, aki elvégzi a megfelelő kockázatértékelést és javaslatot tesz az esetleges szükséges munkavédelmi (és adott esetben tűzvédelmi) intézkedésekre vonatkozóan is.
Mindemellett otthoni munkavégzés esetén a munkáltató ráhatása kisebb, mint egy iroda esetén, ezért a jogszabályok némi rugalmasságot adnak abban a tekintetben, hogy ezeket a kötelezettségeket, felelősséget valamilyen mértékben megossza a munkavállalóval. Ezekről azonban mindenképpen rendelkezni szükséges a munkaszerződésben, vagy olyan belső szabályzatban, amelyre a munkaszerződés hivatkozik.


Ennek megfelelően rendelkezni érdemes a munkaszerződésben (vagy annak módosításában) a részleges távmunkavégzés alapvető szabályairól (pl. mely napokon, jellemzően hány napot és hol lehet dolgozni, kötetlen vagy kötött munkaidőben történik-e a munkavégzés, történhet-e részben a munkavállaló eszközeivel, mi az ellenőrzés módja), illetve annak pontos megjelöléséről, hogy a munkavégzés a munkavállaló lakásán belül pontosan hol történik. Fontos rendelkezni a munkavégzés körülményeiről, a biztonságos állapot fenntartásáról, a munkaeszközök biztosításáról, és a munkavégzést befolyásoló munka- és egészségvédelmi kockázatok elhárításáról, csökkentéséről. Mindezeknek szintén jelentősége van az esetleges munkahelyi balesetek, kockázati tényezők megítélése szempontjából, illetve a felelősség megosztása szempontjából is.
Ezeken túl mindenképpen érdemes az otthoni munkavégzés szabályaira kitérni a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások során, illetve amennyiben az éves oktatás nem aktuális, külön oktatás keretében gondoskodni arról, hogy a munkavállalók megkapják a megfelelő információkat igazolható módon.

Home office és tűzvédelem